Tanulmány az egyesülési jog alapján létrehozott, illetve létrehozandó szervezeteket érintő jogszabályváltozásokról

1. Bevezetés

 

2011. évi december hó 16. napján került kihirdetésre és 2011. évi december hó 22. napján (illetve nagyobb részben 2012. évi január hó 1. napján) lépett hatályba az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezet működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil tv.), mely hatályon kívül helyezte az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényt, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényt.

 

Az új jogszabály megalkotásával a jogalkotók egy olyan átfogó szabályrendszert kívántak létrehozni, mely teljeskörűen összefoglalja a Magyarország Alaptörvényében biztosított egyesülési jog és a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) alapján alakuló, illetve működő szervezetek létrehozására, működésére és támogatására vonatkozó jogszabályi előírásokat.

 

Jelen tanulmány keretében azokra a jogszabályi változásokra kívánom felhívni a figyelmet, melyek a már működő, illetve az ezután alakuló, egyesülési jog alapján létrejött, illetve létrejövő szervezeteket érintik.

 

 

1. Az egyesülési jog alapján létrehozott, illetve létrehozandó szervezeteket érintő alapvető változások

 

A Civil tv. új gyűjtőfogalomként vezette be a „civil szervezet” fogalmát, mely a jogszabályban az alábbiak szerint került rögzítésre:

 

„2. § 6. civil szervezet: a civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt kivételével -, valamint az alapítvány. Civil szervezet alatt az e törvény II-VI. és VIII-X. fejezetében a civil társaságot, továbbá a VII-X. fejezetében a kölcsönös biztosító egyesületet és a szakszervezetet nem kell érteni.”

Az új törvény 4. § -a az egyesülési jog alapján létrehozott szervezetek formáit az alábbiak szerint határozza meg:

 

„4. § (1) Az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira: a szövetségre, a pártra, a szakszervezetre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. A különös formában működő egyesület elnevezésének tartalmaznia kell a különös forma megnevezését.

(2) Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre.

(3) A szövetség tagja alapítvány, illetve egyesület lehet. Szövetség két tag részvételével is alapítható, működtethető.”

A Civil tv. újítása az is, hogy a jogszabály II. fejezetében a gazdasági társaságok analógiájára - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) mögöttes jogszabályként történő alkalmazása mellett - rögzíti a civil szervezet csőd-, felszámolási-, és végelszámolási eljárására vonatkozó különös jogszabályi rendelkezéseket, figyelemmel arra, hogy azokat a korábban hatályos jogszabályok konkrétan nem tartalmazták.

 

A civil szervezetek működése feletti törvényességi ellenőrzést – a Civil tv.-ben, valamint a Ptk.-ban rögzített eltérésekkel - továbbra is az illetékes ügyészség végzi az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint (Civil tv. III. fejezet 11-12. §)

 

A civil szervezeteket továbbra is az illetékes törvényszékek veszik nyilvántartásba, és a nyilvántartásba vételre, továbbá a változásbejegyzési eljárásokra vonatkozó eljárási szabályokat a Civil törvénnyel együtt hatályba lépő új jogszabály, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rögzíti.

 

A Civil tv. értelmében a társadalmi és civil kapcsolatos fejlesztéséért felelős miniszter ún. Civil Információs Portált működtet. A honlap létrehozásának célja, hogy a civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvános információkat összegyűjtse, rendszerezze, közzétegye és a kérelemre történő adatszolgáltatást is biztosítsa.

 

A civil szervezetek gazdálkodása terén továbbra is alapvető jogszabályi előírás, hogy elkülönítetten kell nyilvántartani az alapcél szerinti (ezen belül a közhasznú) tevékenységből, és a gazdasági-vállalkozási tevékenységeiből származó bevételeket és költségeket, ráfordításokat. A civil szervezet a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, számviteli törvény szerinti beszámolóját (valamint közhasznú szervezet esetén a közhasznúsági mellékeltet is) a mérleg-fordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig (minden év május hó 31. napjáig) köteles a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben rögzítettek szerint az Országos Bírósági Hivatalnál (továbbiakban: OBH) letétbe helyezni és közzétenni. Ha saját honlappal rendelkezik, akkor közzétételi kötelezettsége a saját honlapon történő elhelyezésre is kiterjed. A civil szervezetnek a saját honlapon fentiek szerint közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig kell biztosítania. Amennyiben a civil szervezet a fenti kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.

 

 

III. A közhasznú jogállás, és a közhasznú szervezetekre vonatkozó különös rendelkezések

 

Szintén a Civil tv. újítása, hogy megszüntette a korábbi „kiemelkedően közhasznú” minősítést, és ezáltal egyfokozatúvá tette a közhasznú jogállást. A törvény hatályba lépésekor közhasznú szervezetek 2014. évi május hó 31. napjáig megtarthatják közhasznú jogállásukat, azt követően azonban kizárólag abban az esetben, ha megfelelnek a Civil tv.-ben közhasznú szervezetekre előírt feltételeknek és a feltételek igazolása mellett külön kérik a nyilvántartást vezető törvényszéktől a közhasznú jogállás megállapítását. Ez azt jelenti, hogy 2014. évi június hó 01. napjától a szervezet nyilvántartására illetékes szerv törli a kiemelkedően közhasznú, illetve közhasznú jogállású szervezetek ezen jogállást, kivéve, ha igazolják, hogy közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújtottak be, és az illetékes törvényszék megállapítja, hogy megfelelnek a törvényben rögzített feltételeknek.

 

Alapvetően új jogszabályi rendelkezés, hogy a Civil tv. egy kettős feltételrendszert állított fel a közhasznú jogállás megszerzéshez. A 32. § (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy „Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely:

1. a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy
2. b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.”

A jogszabály a 32. § (4) és (5) bekezdésében ad iránymutatást arra nézve, hogy a fenti meghatározásban mit ért az alatt, hogy „megfelelő erőforrás áll a rendelkezésére” és mit jelent a „megfelelő társadalmi támogatottság”:

 

„(4) Megfelelő erőforrás áll az (1) bekezdés szerinti szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

1. a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
2. b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
3. c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

(5) Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki az (1) bekezdés szerinti szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

54. a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy
55. b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
56. c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.”

Ahhoz, hogy az adott civil szervezet elnyerhesse a közhasznú jogállást és ezáltal a közhasznúsági nyilvántartásba felvételt nyerjen, a fenti előírások közül legalább egy-egy feltételnek meg kell, hogy feleljen. A nyilvántartásba vételre jogosult törvényszék a bírósági nyilvántartás és az adott szervezet beszámolójának adatai alapján állapítja meg, hogy a közhasznú nyilvántartásba vételt benyújtó szervezet megfelel-e a törvény 32. §-ában foglalt követelményeknek.

 

Fentieken túlmenően a Civil tv. azt is rögzíti, hogy melyek azok a rendelkezések, amelyeket a közhasznú szervezet létesítő okiratának kötelezően tartalmaznia kell (Civil tv. 34. § (1), 37. § (2) – (3) bek.). Ebben a körben új jogszabályi előírás, hogy a létesítő okiratban meg kell jelölni, hogy az adott szervezet milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, ezen közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá ezeket a közfeladatokat mely jogszabályhely(ek) írják elő. Ezzel összefüggésben a jogszabály értelmező rendelkezése az alábbiak szerint rögzíti a közhasznú tevékenység és a közfeladat fogalmát:

 

„2. § 19. közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is;

20. közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez”

A Civil tv. – az addigi alapvető összeférhetetlenségi szabályok megtartása mellet – az alábbiak szerint szigorította a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályait a közhasznú szervezet megszűnését követő időszak vonatkozásában.

 

„39. § (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

1. a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
2. b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
3. c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
4. d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.”

A közhasznú szervezetek az éves beszámolón kívül a Civil tv. 29. § (7) bekezdésében rögzített tartalommal ún. közhasznúsági mellékletet is kötelesek készíteni, melyet – a beszámolóhoz hasonlóan – minden év május hó 31. napjáig közzé is kell tenniük és letétbe kell helyezniük az OBH-nál, illetve amennyiben saját honlappal rendelkeznek, úgy saját honlapjukon is meg kell jelentetniük (Civil tv. 30. §, 46. §) A közhasznúsági melléklet mintáját a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza.

Fontos még kiemelni, hogy a törvény 35. § - a kimondja, hogy állami, közigazgatási és költségvetési szerv kizárólag olyan civil szervezettel köthet közszolgáltatási szerződést, mely szervezet közhasznú jogállású, azonban „nem minősül közszolgáltatási szerződésnek a feladat finanszírozását szolgáló támogatás, ha a támogatás nyújtásának minden feltételét jogszabály határozza meg, és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga nincs. Nem minősül mérlegelési jognak, ha a döntéshozó a jogszabályban meghatározott támogatási keret kimerüléséig a támogatás odaítélésére vonatkozó, a jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmeket beérkezési sorrendben teljesíti.” A közhasznú szerződés fogalmát a jogszabály az alábbiak szerint határozza meg: „2.§ 21. közszolgáltatási szerződés: valamely közfeladat - vagy annak egy része - ellátására a szerv nevében történő ellátására kötött írásbeli szerződés. Nem minősül közszolgáltatási szerződésnek azon közszolgáltatással kapcsolatban kötött szerződés, amelynek nyújtása jogszabályban meghatározott feltételeken alapuló engedélyhez van kötve”.

A civil szervezetek állami támogatásával kapcsolatosan a Civil tv. rögzíti, hogy az államháztartás alrendszerei terhére kötött támogatási szerződés vagy kibocsátott támogatói okirat alapján létesített jogviszony költségvetési támogatási jogviszony, és a civil szervezet részére a központi költségvetési forrás terhére – törvény eltérő rendelkezése hiányában - működési támogatás csak akkor nyújtható, ha a Nemzeti Együttműködési Alap biztosítja a költségvetési támogatás forrását (Civil tv. 53. § (1) - (2) bek.). A Nemzeti Együttműködési Alap (szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat a Civil tv. 55. - 72. §-a tartalmazza) egy központi költségvetési előirányzat, amely felett a rendelkezési jogot a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter gyakorolja, és ő felel annak felhasználásáért. A támogatási programok és támogatások szakmai összehangolása érdekében a felelős miniszter ún. monitoring rendszert működtet, amely tartalmazza a pályázati kiírások, támogatási döntések és támogatások alapvető adatait. A Civil tv. azt is kimondja, hogy jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezetnek minősül az a civil szervezet, mely letétbe helyezett beszámolója adatai alapján, az államháztartás központi alrendszeréből kapott, a törvény 19. § c) pontja szerinti költségvetési támogatás - ide nem értve a törvény 54. §-a szerinti támogatásokat - eléri vagy meghaladja az éves bevétele felét, de legalább a tízmillió forintot. Az ilyen szervezetek vezető tisztségviselője a beszámoló letétbe helyezését követő kilencven napon belül köteles vagyonnyilatkozatot tenni, melynek a Civil Információs Portálon történő közzétételéről a felelős miniszter gondoskodik. (Civil tv. 53.§ (7) - (8) bek.) Az 54. § értelmében a fenti rendelkezéseket nem kell alkalmazni „az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszköz esetén, ha

1. a) annak rendeltetése az állam vagy valamely közigazgatási szerv felelősségébe tartozó, jogszabályban meghatározott és részletesen szabályozott feladat, vagy a feladat egy részének ellátását célozza, vagy
2. b) annak nyújtása normatív alapon, vagy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény szerint történt, vagy
3. c) az az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból részben vagy egészben támogatott tevékenység fedezetét jelenti.”

Fentieken túlmenően a törvény az átmeneti rendelkezések között azt is kimondja, hogy „2012. január 1. napját követően csak olyan civil szervezet kaphat költségvetési támogatást - ide nem értve az 54. § szerinti támogatásokat -, amely a 30. § szerint letétbe helyezte beszámolóját”. Ezt a rendelkezést azonban nem kell alkalmazni a 2012. évi költségvetési forrás terhére nyújtott támogatás tekintetében

2004. a) a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti szervezetekre, illetve
2005. b) az államháztartásról szóló törvény alapján a fejezetet irányító szerv vezetője által az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről, felhasználásáról szóló rendelet által az (1) bekezdés alkalmazása alól mentesített előirányzatokra. (Civil tv. 75. § (1) – (2) bek.)

 

 

1. Az új Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: új Ptk.) egyesületeket érintő rendelkezései

A 2014. évi március hó 15. napján hatályba lépő új Ptk. több olyan rendelkezést is tartalmaz, ami a jelenleg hatályos jogszabályokban eddig nem került szabályozásra.

 

IV.1. A tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének szabályozása az új Ptk.-ban

 

Ilyen új rendelkezés például az, hogy az új Ptk. – mivel ez eddig egyik jogszabályban sem került rögzítésre - egyértelműen rögzíti a tagsági jogviszony keletkezésének módját és megszűnésének eseteit. A jelenleg hatályos Ptk. ezzel kapcsolatosan csak annyit rögzít, hogy az alapszabálynak tartalmaznia kell a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módját és feltételeit, de nem ad különösebb iránymutatást ezek szabályozásával kapcsolatosan, mely által a gyakorlatban akár olyan jellegű probléma is adódhat azok számára, akik nem ismerik a nyilvántartást vezető törvényszékek ezzel kapcsolatos bírósági gyakorlatát, amit az egyesületi nyilvántartásba vétel során csak egy hiánypótlási eljárás keretében történő alapszabály módosítás alkalmával sikerülhet korrigálni.

 

Az új Ptk. szerint az egyesületi tagság alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően pedig a belépési kérelemnek közgyűlés általi elfogadásával keletkezik. (új Ptk. 3:67. § (1) bek.)

 

A tagsági jogviszony megszűnhet: a) a tag kilépésével, b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, c) a tag kizárásával, d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. (új Ptk. 3:68. § (1) bek.)

 

Ezen túlmenően a tag is bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti tagsági jogviszonyát akként, hogy az erre irányuló írásbeli nyilatkozatát az egyesület képviselőjéhez eljuttatja. (új Ptk. 3:68. § (2) bek.)

 

Az új törvény azt is rögzíti, hogy amennyiben az egyesület alapszabálya a tagságot feltételekhez köti, és azoknak a tag nem felel meg, úgy a közgyűlés harminc napos határidővel írásban felmondhatja az adott tag tagsági jogviszonyát. (új Ptk. 3:69. § (1) bek.)

 

Az új Ptk. értelmében az egyesület közgyűlésének hatáskörébe tartozik az is, hogy bármelyik egyesületi tag, vagy egyesületi szerv kezdeményezése alapján kizárási eljárást folytasson le azzal az egyesületi taggal szemben, aki jogszabályt, alapszabályt, vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, természetesen az alapszabályban rögzített tisztességes eljárást biztosító szabályok mellett. Az új jogszabály azt is rögzíti, hogy a tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolni szükséges, mely indoklásban részletezni kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségre vonatkozó kioktatását is, majd a határozatot az érintett taggal közölni kell. Az egyesület az alapszabályban fellebbezési lehetőséget biztosíthat a tagnak arra, hogy a kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslattal élhessen, ebben az esetben a fellebbezés elbírálására jogosult egyesületi szerv az alapszabályban rögzített eljárási rend szerint köteles lefolytatni a fellebbezési eljárást. (új Ptk. 3:70. § (1) – (3) bek.)

 

 

IV.2. Az egyesület alapszabályának kötelező tartalmi elemei

 

Az új Ptk. – a jelenleg hatályos Ptk-ban, és Civil tv.-ben előírt feltételek mellett – az alábbiakkal bővíti az egyesület alapszabályában kötelezően rögzítendő tartalmi elemek körét:

3:71. § (1) bek. „c) a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését;

1. d) a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait; és
2. e) a szavazati jog gyakorlásának feltételeit.”

IV.3. Közgyűlés, küldöttgyűlés

A jelenleg hatályos Ptk. szerint az egyesület legfőbb szerve a tagok összessége (taggyűlés), vagy a tagok által választott testület (Ptk. 63. § (1) bek.) Ehhez képest az új Ptk. egyértelműen kimondja, hogy az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, vagy - amennyiben az alapszabály a küldöttek választásának módját, és a működésének feltételeit rögzíti, úgy – a küldöttgyűlés.

 

Az eddigi bírósági gyakorlattal szemben az új törvény azt is kimondja, hogy a közgyűlés nem nyilvános, azon kizárólag a tagok, az ügyvezetés, az összehívásra jogosult által meghívottak és az alapszabály, vagy közgyűlési határozat alapján tanácskozási joggal rendelkezők vehetnek részt.

 

A jelenleg hatályos szabályokhoz képest az új Ptk. az alábbiakkal bővíti a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek sorát:

 

„3:74 §… f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

1. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
2. h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
3. i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
4. j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
5. k) a végelszámoló kijelölése.”

A határozathozatal körében az új jogszabály három olyan ügycsoportot rögzít, melyek esetében a közgyűlésen jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. Ez az ügycsoportok az alábbiak:

1. a) az egyesület alapszabályának módosítása,
2. b) az egyesület céljának módosítása,
3. c) az egyesület megszűnéséről szóló döntés. (új Ptk. 3:76. § (1) – (2) bek.)

A közgyűlés összehívásával kapcsolatosan új jogszabályi előírás lesz, hogy az ügyvezető szerv köteles a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, és az így összehívott közgyűlés az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében szükséges intézkedést megtenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni az alábbi esetekben:

„a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

1. b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
2. c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.”(új Ptk. 3:81 § (1) – (2) bek.)

IV.4. Az elnökség és az ügyvezetés

Az új Ptk. újítása az is, hogy jogszabályi szinten rögzíti, hogy nem csak az elnökség láthatja el az egyesület ügyvezetését, hanem ezen feladat ellátásra a közgyűlés által ügyvezető is választható. Ennek megfelelően az új jogszabály szerint az elnökség tagjain kívül az így megválasztott ügyvezető is az egyesület vezető tisztségviselője lesz.

 

Korábban nem volt jogszabályi szinten rögzítve az elnökség létszáma, az új Ptk. azonban kimondja, hogy az elnökség három tagból áll, és az elnököt az elnökség saját tagjai közül választja. (új Ptk. 3:78. § (1) bek.)

 

Szintén új jogszabályi rendelkezés, hogy abban az esetben, amennyiben a tagok az alapszabályban, vagy a megválasztás során a vezető tisztségviselő megbízatásának időtartamáról nem rendelkeznek, úgy a vezető tisztségviselő megbízatása két évre szól, viszont az öt évnél hosszabb vezetői tisztség az öt évet meghaladó részében semmis. (új Ptk. 3:79. § (1) – (2) bek.)

Ezen túlmenően az is rögzítésre került az új törvényben, hogy a vezető tisztségviselőket fő szabály szerint az egyesület tagjai közül kell választani, de a tagok az alapszabályban rögzíthetnek olyan felhatalmazást, hogy a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada az egyesület tagjain kívüli személyek közül is választható. (új Ptk. 3:79. § (3) bek.)

 

Az új Ptk. a 3:80 § - ban felsorolja az ügyvezetés határkörébe tartozó feladatokat is, melyek eddig nem kerültek jogszabályi szinten rögzítésre.

 

IV.5. Kötelező felügyelő bizottság

Az új törvény előírja, hogy kötelező felügyelő bizottságot létrehozni azoknál az egyesületeknél, amelyeknél a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy a tagság létszáma meghaladja a száz főt. (új Ptk. 3:82. § (1) bek.)

 

IV.6. Az egyesület megszűnése

Az új Ptk. rögzíti az egyesület jogutódlással történő megszűnésének és jogutódlás nélküli megszűnésének eseteit. Eszerint az egyesület jogutódlással csak egyesülettel történő egyesülés, vagy egyesületekre történő szétválás esetén szűnhet meg. (új Ptk. 3:83. §) Jogutód nélkül a jogi személyek jogutód nélküli megszűnésének általános esetein (3:48 § (1) bek.) túl abban az esetben szűnhet meg, amennyiben az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg vagy az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. (új Ptk. 3:84. §)

A jogutód nélküli megszűnés esetén a fennmaradó vagyon sorsáról az új Ptk. a Civil tv-hez hasonlóan azt írja elő, hogy az egyesület céljával megegyező, vagy hasonló cél megvalósítására létrehozott közhasznú szervezetnek kell átadni. (új Ptk. 3:85. § (1) bek.) Amennyiben az egyesület a bíróság törlésével szűnik meg, úgy a bíróság a fennmaradó vagyon átruházásának teljesítésére ügygondnokot rendel ki, a vagyon feletti rendelkezési jog pedig az egyesület törlésével száll át a jogosultra. (új Ptk. 3: 85. § (2) bek.)

Az új Ptk. kimondja a vezető tisztségviselők egyesületi tagokkal szembeni felelőssége körében előírja, hogy az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén „a vezető tisztségviselőkkel szemben az e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.” (új Ptk. 3:86. § (1) bek.)

A hitelezőkkel szembeni vezető tisztségviselői felelősséggel kapcsolatosan pedig az alábbiak szerint rendelkezik: „Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.” (új Ptk. 3:86. § (2) bek.)

IV.7. Választottbírósági eljárás kikötésének lehetősége

Az új jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy az egyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, vagy az egyesületi szervek és tagok egymás közötti jogviszonyából eredő jogvitákra állandó vagy eseti választottbírósági eljárást kössön ki. (új Ptk. 3:87. § (1))

 

 

1. Kapcsolódó jogszabályok

 

- Magyarország Alaptörvénye

- a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény

- az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezet működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.)

- a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény

- a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

- a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet

- a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

 

Hatályon kívül helyezett jogszabályok:

- az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény

- a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény

 

Később hatályba lépő jogszabályok:

- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (új Ptk.)

 

Miskolc, 2013. évi augusztus hó 07. napja

 

Dr. Sípos Borbála ügyvéd

Mészáros Ügyvédi Iroda

(3525 Miskolc, Toldi u. 9. sz.)

központi tel/fax.: 46/506-005

mobil: 70/383-2557

e-mail: siposborbala@muir.hu